Novitax bevallás 2025-re

Kedves Olvasó!

Figyelmedbe ajánljuk a Hír-Adó legújabb számát, amelyben Lepsényi Mária részletesen leírja azokat a lépéseket, amelyeket érdemes végigjárnod az egyéni vállalkozásból származó 2025. évi jövedelembevallása előtt.

Novitax bevallás 2025-re

Egyéni vállalkozásból származó 2025. évi jövedelem megállapításának előkészítése

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a bevételeiről kell számot adni, míg a tételes költségelszámolás esetén az adóbevallás kitöltése előtt fontos feladat a bevallás adatainak az előkészítése, azaz az alap és a kiegészítő nyilvántartások lezárása.

Az elszámolható költségek felülvizsgálata

Tárgyi eszköz nyilvántartás lezárása
E nyilvántartás lezárásának a költségelszámolás szempontjából van jelentősége. Az értékesített tárgyi eszközt pedig a nyilvántartásból ki kell vezetni. Abban az esetben, ha kizárólag üzemi célt szolgáló a tárgyi eszköz értékesítésére került sor, akkor az eladási ár a vállalkozás bevételének minősül azzal, hogy a beszerzési ár költségek között még el nem számolt része a költségek között elszámolható az értékesítés időpontjában. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök értékesítése esetén mindenképpen az ingó-/ingatlanértékesítés szabályait kell alkalmazni a jövedelemszámításkor. A személygépkocsi és a termőföld eladási ára nem képezi az egyéni vállalkozói bevételt, mivel nem minősülnek kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek. Ezek értékesítésekor az ingó/ingatlan értékesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Útnyilvántartás lezárása
A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos főbb hibák közé tartozik az útnyilvántartás pontatlan vezetése. A leggyakrabban előforduló hiányosságok egyike, hogy az adózók útnyilvántartásaikban nem szerepeltetik a nyitó és záró kilométeróra állásokat. Gyakori hiba az utazások időpontjának, céljának, a közforgalmi úton megtett kilométerek számának, valamint a felkeresett üzleti partnerek megnevezésének elmaradása.

Havi 500 km elszámolása
Szja tv. alapján az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre – illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára – lehet alkalmazni. A költség elszámolásának a napja ebben az esetben is az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó 500 kilométer átalányt számolt el. Ebben az esetben adózónak nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége sem.

Amennyiben valaki az egyéni vállalkozása mellett őstermelő is, akkor a havi 500 km az őstermelői tevékenységből származó bevétellel szemben is elszámolható, ha tételes költségelszámolást alkalmaz.

Kötelezően fizetendő adók költségek közötti elszámolása
Az adóév utolsó hónapjával kapcsolatos kötelezettségek bevallási határideje az adóévet követő év – a 2025. év vonatkozásában 2026. január 12-e volt, a bevallási kötelezettséggel összefüggő adók esetében ugyanakkor a pénzforgalmi szemlélet az irányadó a költségelszámolásnál. Amennyiben pl. adózó a cégautóadót, vagy a járulékokat december végén befizette be, akkor a befizetett adók összege a tárgyévi költségek összegét növeli, jelen esetben a 2025. évit.

Költségek arányosítása
Ide sorolható az átalányamortizáció, amelynek a nagysága az éves bevétel 1 százalékáig a beszerzési ár 50 százaléka lehet, vagy a nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi bérleti díja.

Ide sorolhatók a rezsi költségek is, amennyiben a lakás és a telephely egy helyen van. Ebben az esetben is az éves összes kiadást kell az üzleti és a magáncélú használat arányában megállapítani az adott költségemre jellemző adatok alapján. A házastárs nevére érkező közüzemi számlákat is figyelembe lehet venni az arányosításnál.

Vállalkozói kivét
Egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói kivét szolgál a különböző bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére. Nincs akadálya annak sem, hogy vállalkozói kivét címén adózza le a teljes egyéni vállalkozásból származó jövedelmét a magánszemély, de ebben az esetben számolnia kell azonban azzal, hogy az elvárt adóalapot mégis meg kell állapítania és adóznia is kell utána amennyiben nem él nyilatkozattételi jogával. A vállalkozói kivét összegét egyébként utólag nem lehet módosítania az egyéni vállalkozónak. Mindez tehát azt jelenti, hogy a 2025. évi SZJA bevallás benyújtásakor már nem lehet 2025. évre vonatkozóan vállalkozói kivétről dönteni.

Bevételt csökkentő kedvezmények
Kisvállalkozói kedvezmény Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban még üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (tehát az újonnan vásároltak, építettek) a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgálnak, ami a gyakorlatban az egyéni vállalkozásból származó bevétel csökkentését is jelenti. Fontos tudni, hogy kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén 4 év kötelező tartási időszak van, de a kedvezmény érvényesítése mellett mód van az értékcsökkenési leírás elszámolására is üzembe helyezés esetén.

Fejlesztési tartalék képzése
A fejlesztési tartalék képzése esetén a bevétel és költség különbsége az irányadó, de adóévenként legfeljebb 500 millió forintot lehet e címen képezni.

A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, aki 2025. évre 2026-ban fejlesztési tartalékot képez, annak 2026-ban ezt az összeget nyilvántartásba kell vennie és legkésőbb 2029. december 31-éig el is kell költenie, de már elköltheti 2026-ban is. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak nincs lehetősége arra, hogy a korábban fejlesztési tartalékként lekötött összeget a szünetelés időszakában tárgyi eszköz beszerzésére fordítsa.
A cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható egy előre hozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet, de az értékcsökkenési leírás alapja továbbra is a teljes beszerzési ár.

Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet (pl. telek), vagy amelyhez a vállalkozó ingyenesen jutott hozzá (pl. ajándékba kapta, vagy örökölte).

Értékcsökkenési leírás
Egyéni vállalkozók esetében a 200 000 forint egyedi értéket meg nem haladó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében egyösszegben elszámolható a beszerzés időpontjában. A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50 százalék.
A 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, valamint a szellemi termékre, a kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthető. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthető.

A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
Az egyéni vállalkozónak a tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól – kivéve a 200 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadást – egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képező, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító tételek. A beruházási költség csökkenti a vállalkozói osztalékalapot.

Veszteségelhatárolás
A tárgyévi jövedelem maradéktalanul nem csökkenthető az előző évről áthozott veszteség összegével. Az adóévben keletkezett veszteség összege a következő öt adóév vállalkozói adóalapjával szemben lesz elszámolható. Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára azzal, hogy a veszteség összegét a keletkezés sorrendjében kell elszámolni.

A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezés szerint, az adóévben elszámolt, az elhatárolt veszteség nélkül megállapított vállalkozói adóalap (módosított vállalkozói adóalap) 50 százalékáig érvényesíthető az előző évről áthozott veszteség összege. Akkor is ez a szabály, ha adózó a tevékenységét évközben megszüntette és emiatt a veszteség egy része elvész.
A veszteség összegét nem érdemes a jövedelemmel szemben elszámolni, ha emiatt adózónak az elvárt adóalap után kellene vállalkozói személyi jövedelemadót fizetnie.
Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében a tárgyévi veszteség visszamenőleges elszámolására is mód van az adóévet megelőző két évre azzal, hogy az egyes adóévekre a veszteség 30-30 százalékát lehet „visszavinni”.

Kisvállalkozói adókedvezmény
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összege az előzőekben felsorolt hitelre az adóévben fizetett kamat teljes összege a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül.

Készletek számbavétele – leltározás
A készletek értékét a leltározás keretében kellett megállapítani december 31-ei fordulónappal. Általános szabályként elmondható, hogy aki a vállalkozói szja szerinti jövedelemszámításról áttér másik adózási módra, akkor a készlet értékét az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 13. pontjában foglaltak szerint kell megállapítania. Miután az egyéni vállalkozó a jelenleg hatályos rendelkezések szerint többféle adózási mód közül választhat a bevétele utáni adókötelezettség megállapításakor (vállalkozói szja, átalány, kata), ezért fontos az egyes jövedelemszámítási módok közötti áttérési szabályokat is szem előtt tartani.
Azt is fontos tudni, hogy a megállapított készletértéket akkor kell adóköteles bevételnek tekinteni, ha adózó visszatér a vállalkozói szja hatálya alá, vagy ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti.
A 200 ezer forint beszerzési ár alatti tárgyi eszközöket is szerepeltetni kell a leltárban.

Átalányadózás

A jövedelem átalányban történő megállapítása esetén az elismert költséghányad megállapításakor nem annak van jelentősége, hogy az egyéni vállalkozónak milyen tevékenységei vannak bejelentve, hanem annak, hogy mely tevékenységből származik bevétele. A tevékenység évközi kezdése és megszüntetése esetén a bevételi értékhatárokat időarányosan kell megállapítani.

Az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem adómentes.

Szünetelő egyéni vállalkozó

Az Szja tv. 57.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján, amennyiben adózó az adóév utolsó napján is szünetelteti a tevékenységét, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozásokat megillető adókedvezményt a hitel után fizetett kamat tekintetében.
A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.

Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban önellenőrizni kell a tárgyévi bevallást, ha a bevétel a bevallás benyújtását követően folyik be.

Lepsényi Mária
adószakértő