Új béren kívüli juttatások a személyi jövedelemadóban

Kedves Olvasó!

HÍR-ADÓ2025-ben bővült a béren kívüli juttatások köre: a SZÉP-kártyára adott támogatás lakásfelújításra is felhasználható, valamint új alszámla indult az aktív életmód támogatására. A SZÉP-kártyás juttatásoktól függetlenül a munkáltatók kedvező adózással nyújthatnak lakhatási támogatást a 35 év alatti munkavállalóiknak.
A HÍR-ADÓ aktuális számában dr. Asztalos Zsuzsa „Új béren kívüli juttatások a személyi jövedelemadóban” című összefoglaló cikkét olvashatjátok, amely részletesen bemutatja a juttatások szabályait és adózási tudnivalóit, valamint példákon keresztül válaszol a leggyakrabban felmerülő kérdésekre is.

Új béren kívüli juttatások a személyi jövedelemadóban

A 2024. őszén elfogadott adótörvény-módosítások 2025. január 1-től több újfajta juttatással bővítették a munkáltató által a munkavállaló részére kifizetői adózás mellett nyújtható támogatások körét.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján a fenti időponttól a Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP-kártya) adott támogatás a 2025. évben már lakásfelújításra is felhasználható, emellett új alszámlára adható a munkavállalók részére aktív életmód juttatás.

A SZÉP-kártya juttatásoktól függetlenül a munkáltatók a 35 év alatti munkavállalóik lakhatását kifizetői közteherrel adható támogatással segíthetik elő.

Jelen írás célja a 2025. január 1-től bevezetett juttatások szabályainak bemutatása és az eddig leggyakrabban felmerült kérdésekkel kapcsolatos tudnivalók ismertetése.

1. SZÉP-kártya támogatás felhasználása lakásfelújításra

Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján bővült a béren kívüli juttatásnak minősülő, a SZÉP-kártyára adható juttatások köre, a munkáltató által a munkavállaló SZÉP-kártyájára utalt támogatás az eddigi szolgáltatásokon kívül 2025-ben lakásfelújításra is felhasználható.

A rendelkezés szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a SZÉP-kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: SZÉP-kártya rendelet) meghatározott

a) szálláshely-szolgáltatásra,
b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra,
d) 2025. évben lakásfelújításra

felhasználható, a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás, azzal, hogy a 2025. évben lakásfelújításra felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százalékát.

A SZÉP-kártya rendelet 5. § (1a) pontja tételesen meghatározza azokat a termék-és szolgáltatásköröket, amelyekben a támogatás lakásfelújítási célú felhasználása megvalósulhat.
Ezek a következők:

  • vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
  • bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
  • iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
  • szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).

Az ismertetett szabályokból következik, hogy a lakásfelújítási célra juttatott támogatás adókötelezettségének meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy – hasonlóan a szálláshely-szolgáltatási, melegkonyhás étkezési és rekreációs célú felhasználáshoz – ezt a juttatást is be kell számítani a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszegbe, továbbá speciális korlátozó rendelkezés is vonatkozik rá, mely szerint a lakásfelújításra adott támogatás összege nem haladhatja meg a SZÉP-kártyán 2025. január 1-jén nyilvántartott támogatás és a 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás 50 százalékát.

A SZÉP-kártyára adott, éves rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás után a kifizetőnek az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell az adókötelezettséget teljesítenie, a juttatás hónapja kötelezettségeként.

A SZÉP-kártya juttatás lakásfelújítási célú felhasználásával kapcsolatban gyakran merül fel az a kérdés, hogy a támogatás maximális összegének ellenőrzése kinek a felelősségi körébe tartozik.

Tekintettel arra, hogy a munkáltató és a SZÉP-kártyához kapcsolódó fizetési számlát vezető pénzintézet sem rendelkezik a lakáscélú felhasználás maximális összegének ellenőrzéséhez szükséges összes adattal, a munkavállalónak kell az elkölthető összeget figyelemmel kísérnie, melyhez ismernie kell a 2025. január 1-jei SZÉP-kártya egyenleget, illetve folyamatosan nyomon kell követnie a 2025. évben utalt támogatások felhasználásig utalt összegeit.

2. Aktív életmód juttatás

Az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése alapján 2025. január 1-től béren kívüli juttatás a munkáltató által a munkavállalónak a SZÉP-kártya új, Aktív Magyarok alszámlájára – más béren kívüli juttatási jogcímeken adott támogatástól függetlenül – utalt, a SZÉP-kártya rendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható, az Aktív Magyarok keretösszeget – több juttatótól együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás.

A SZÉP-kártya rendelet 5. § (1b) bekezdése szerint az aktív életmód juttatás az alábbi szolgáltatások megvásárlására használható fel:

  • személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., kivéve a drótkötélpályás teherszállítást),
  • szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),
  • sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),
  • sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
  • sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),
  • testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),
  • máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.),
  • máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az airsoft és paintball pályák üzemeltetése és a piknikező helyek üzemeltetése).

Az Aktív Magyarok keretösszeg évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, továbbá, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor az Aktív Magyarok keretösszeg az évi 120 ezer forintnak a munkavállaló által a munkáltatónál az adóévben juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

Az Aktív Magyarok keretösszeget nem kell beleszámítani a SZÉP-kártya juttatás évi 450 ezer forint rekreációs keretösszegébe, tekintettel arra, hogy ez a támogatás új alszámlára utalandó, más SZÉP-kártya támogatásoktól független.

Ha a munkáltató a munkavállalónak az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó összegben nyújt ilyen juttatást, akkor e juttatásnak az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja tv. 70. § (7) bekezdés b) pontja és (8a) bekezdése alapján.

A SZÉP-kártya rendelet 3. § (2a) bekezdése ezzel a juttatással kapcsolatban egy további eljárási szabályt is megfogalmaz, mely szerint a munkáltató a munkavállaló részére az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben béren kívüli juttatásként utalt pénzösszeg nyolcvan százalékát már elköltötte.

Ennek az eljárási szabálynak az értelmezésével kapcsolatban számos kérdés érkezett az adózóktól, az utalt támogatás összegére, illetve a munkavállalók nyilatkoztatására vonatkozóan is.

Kérdés volt, hogy ha a munkáltató például 2025. első félévében 80 ezer forintot utal az Aktív Magyarok alszámlára, akkor ennek teljes összege béren kívüli juttatásként adóköteles, vagy 20 ezer forint már egyes meghatározott juttatásnak minősül-e.

A kérdés megválaszolásakor az Szja tv. rendelkezéseit kell figyelembe venni, melynek alapján az aktív életmód juttatás évi 120 ezer forintig béren kívüli juttatásként adóköteles, ha a munkavállaló jogviszonya a munkáltatónál teljes évben fennáll. E szabály alapján pedig az első félévi 80 ezer forint juttatás teljes összege után a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni, csak a 120 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén irányadók az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó rendelkezések.

A munkavállalók nyilatkoztatása kapcsán arra kell figyelemmel lenni, hogy minden esetben kizárólag az előző naptári félévben ténylegesen utalt támogatás összegének elköltését kell vizsgálni. Így például, ha a munkavállaló 2025 első félévében kap aktív életmód juttatást, amiből nem költ el semmit, azonban a második félévben nem részesül támogatásban, akkor a 2026. első félévi juttatást megelőzően nyilatkoztatni sem kell a munkavállalót, hiszen az esedékes juttatást megelőző félévben nem kapott támogatást az Aktív Magyarok alszámlájára.

3. 35 év alatti fiatalok lakhatási támogatása

2025. január 1-jétől az Szja tv. 71. § új (1b) bekezdése alapján a munkáltató lakhatási támogatást adhat a 35 év alatti munkavállalóinak, más béren kívüli juttatási jogcímektől függetlenül.
A külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott támogatás béren kívüli juttatásnak minősül, ha a 70. § (8b) bekezdésében meghatározott lakáscélú keretösszeget nem haladja meg.

A lakáscélú keretösszeg

  • évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
  • az évi 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
  • az évi 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor 1/12-ed része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti,
  • évi 1 millió 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Ha a munkáltató a munkavállaló részére a lakáscélú keretösszeget meghaladó összegben nyújt lakhatási támogatást az adóévben, akkor e juttatásnak a lakáscélú keretösszeget meghaladó része az Szja tv. 70. § (7) bekezdés c) pontja szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Ha a magánszemély a tárgyévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint az őt terhelő lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összege, akkor az Szja tv. 70. § (8d) bekezdése alapján a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban különbözeti bírságként kell feltüntetnie és személyi jövedelemadóként kell megfizetnie.

A munkáltatónak a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére, a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.

A támogatáshoz kapcsolódó eljárási és értelmező rendelkezéseket a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) tartalmazza.

A lakhatási támogatás igénylésekor a munkavállalónak a Korm. rendelet szerinti lakhatási célt igazolnia kell. A lakhatási cél a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér lehet, melyek igazolása a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződés munkáltató részére történő bemutatását jelenti.

A Korm. rendelet értelmében a munkáltatóval a magánszemélynek közölnie kell azt a fizetési számlaszámot is, melyre a juttatás utalását kéri, tekintettel arra, hogy a támogatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.

A fiatal munkavállalók lakhatási támogatásával kapcsolatban számos kérdés merült fel elsősorban a munkáltatók részéről, ezek jellemzően a támogatásra való jogosultsággal, a lakáscélú keretösszeg meghatározásával és a juttatás utalásával függenek össze.

A támogatásra jogosultsághoz kapcsolódó kérdés volt, hogy ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló igényelte, így a törlesztő részlet megfizetésére sem csak ő kötelezett, kaphat-e lakhatási támogatást, illetve, hogy kaphat-e lakhatási támogatást a munkavállaló abban az esetben, ha a hitelszerződésben nem adósként, hanem adóstársként szerepel?
E kérdések kapcsán elmondható, hogy a jogosultságot kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában ezekben az esetekben is adható a juttatás a munkavállalónak abban az esetben, ha az adóstárs esetében is teljesül a lakhatási cél.

A lakáscélú keretösszeg meghatározása elsősorban azon munkavállalóknál vet fel kérdéseket, akik az adóévben töltik be 35. életévüket és a munkaviszonyuk nem a teljes adóévben áll fenn munkáltatójuknál.
Ilyen esetben először meg kell határozni, hogy a munkavállalót hány hónapra illeti meg az 1 millió 800 ezer forint egytizenketted része, a kapott számot meg kell szorozni 150 ezer forinttal (azaz az 1 millió 800 ezer forint egytizenketted részével), az így kiszámított összeg lesz a munkavállalót béren kívüli juttatásként megillető lakáscélú keretösszeg, melyből le kell vonni a munkaviszonyban nem töltött napokra arányosított összeget.
Például, ha a munkavállaló 2025.02.17-én lép be, és 2025. 10.03-án betölti a 35. életévét, a lakáscélú keretösszeg az esetében 1.800.000 / 12 x 10 = 1.500.000 forint lenne. Mivel a munkaviszonya nem a teljes időszakban (januártól-októberig) állt fenn, ezért ebből az összegből le kell vonni az azokra a napokra eső kedvezmény összegét, amelyeken nem állt fenn a munkaviszony. Ez a február 17-i munkaviszony kezdetet figyelembe véve 31+16= 47 nap.
A 47 napra eső összeg 1.800.000 / 365 x 47 = 231.781 forint. A magánszemély részére adható lakáscélú támogatás összege a fentiek alapján 1.500.000 – 231.781 = 1.268.219 forint.

A juttatás kifizetése kapcsán kiemelendő, hogy sem az Szja tv., sem pedig a Kormányrendelet nem írja elő azt, hogy a támogatást csak közvetlenül a pénzintézet részére, a hiteltörlesztéshez használt számlára lehet utalni, a munkavállaló a saját bankszámlaszámára is kérheti az utalást, a törlesztőrészlet megfizetését nem kell igazolnia a kifizető felé. A lakásbérleti díj megfizetésére irányuló támogatás esetében pedig a munkáltató közvetlenül utalhatja a juttatást a bérbeadó részére is, ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, de korlátozó rendelkezés hiányában a támogatás a munkavállaló saját bankszámlájára is kifizethető.

dr. Asztalos Zsuzsa
osztályvezető, NAV