Uniós alanyi adómentesség (SME-rendszer)

Kedves Olvasó!

Figyelmedbe ajánljuk a HÍR-ADÓ legújabb számát, amelynek címe: „Uniós alanyi adómentesség (SME-rendszer)”, szerzője dr. Funtek Zsolt. A tanulmány részletesen tárgyalja a címben idézett uniós rendszert és annak a magyar áfatörvényre gyakorlott hatásait.

A cikk elolvasását annak ellenére javasoljuk, hogy a NOVITAX könyvelő programjai teljes mértékben kezelik az uniós alanyi mentesség minden vonzatát.

Uniós alanyi adómentesség (SME-rendszer)

2025. január 1-vel új szabályok léptek hatályba az általános forgalmi adóban választható alanyi adómentességet illetően. Idei évtől már nem csak belföldre, hanem a Közösség más tagállamára kiterjedően is választható az alanyi adómentesség anélkül, hogy az adott tagállamban be kellene jelentkezni. A szabályozás alapja a tanács 2020. február 18-i (EU) 2020/285 irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról. Ennek értelmében, ha a tagállamok bevezetnek olyan szabályozást, amely tartalmában az alanyi adómentességnek felel meg, akkor annak alkalmazását 2025. január 1-jétől lehetővé kell tenniük a területükön nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező adóalanyok számára is, a saját területükön letelepedett adóalanyoknak biztosított feltételekkel azonos módon. Ennek a rendszernek az angol elnevezése az uniós szabályozásban: special scheme for small enterprises – vagy rövidítve: SME-rendszer.

Az uniós szabályokat a magyar jogba átültetve az Áfa tv. XIII. fejezete (Alanyi adómentesség) az alábbi – 2025. január 1-jétől hatályos – alcímekkel, szabályokkal egészült ki:

• Az alanyi adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok (a szabályozás lényegében megegyezik a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos szabályozással, a módosítás ezt néhány elemében pontosítja, egészíti ki);
• Az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok;
• Az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok. A továbbiakban az új szabályozáshoz kapcsolódó néhány gyakran felmerülő kérdést tekintünk át.

1. A közösségi alanyi mentesség választása mely tagállamokra vonatkozik? Azon államokra nem terjed ki, amelyek eleve nem alkalmazzák az alanyi adómentességet?

A közösségi alanyi adómentesség nem egy általános, minden tagállamra kiterjedő választás, hanem a nyilatkozatot tagállamonként kell megtenni. Például, ha egy magyar adóalany arról nyilatkozik, hogy Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában szeretne alanyi mentesként eljárni, akkor ezt a státuszt csak erre a három országra kapja meg, a többi tagországra ez nem terjed ki. Ha utólag úgy dönt, hogy például Romániában is választaná az alanyi adómentességet, akkor azzal a nyilatkozatát ki kell egészítenie (új nyilatkozatot kell beadnia). Azon tagállamokra, ahol nincs alanyi adómentesség, eleve nem is lehet azt választani.

2. Ha egy magyar adóalany szeretne más közösségi tagállamban alanyi adómentességet választani, azt hol, milyen nyomtatványon vagy felületen teheti meg? Mik a bejelentkezéssel kapcsolatos eljárási szabályok?

Az adóalanynak az alanyi adómentesség alkalmazásához előzetes nyilatkozatot kell benyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az előzetes nyilatkozatot a NAV által erre a célra kialakított elektronikus felületen, a NAV Ügyfélportálon belül elérhető SME-rendszerben kell beadni. Ez alapján – a feltételek fennállása esetén – a NAV legkésőbb a nyilatkozat beérkezésétől számított 35. munkanapig egyedi azonosítószámmal látja el az adóalanyt, és erről elektronikus úton értesíti. Az egyedi azonosítószám tartalmazza az „EX” utótagot. A NAV az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosítószám érvényességét a választással érintett tagállamok tekintetében tagállamonként tartja nyilván.

Az alanyi adómentesség székhelytől eltérő tagállamban történő választásának joga uniós és tagállami árbevételi értékhatárhoz van kötve. Ennek megfelelően a határon átnyúló adómentesség abban az esetben választható, ha sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ténylegesen az adóalany éves szinten göngyölített (összesített) uniós árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót, és a mentességgel érintett tagállamban az éves szinten göngyölített (összesített) tagállami árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt.

Az adómentesség a Közösség másik tagállamában attól az időponttól kezdve alkalmazható, amikor a NAV közli az adóalannyal az EX-utótaggal ellátott adószámot, illetve annak érvényességéről értesíti az adóalanyt a mentességgel érintett tagállam vonatkozásában. Az EX-utótaggal ellátott adószám megállapítására nyitva álló 35 munkanapos határidő elmulasztása esetén az adóalany a 35. munkanaptól adómentes minőségben járhat el, kivéve, ha a NAV a választással érintett másik tagállam jelzése alapján arról értesítette az adóalanyt, hogy az adócsalás és adókikerülés megelőzése érdekében hosszabb időre van szükség kérelme elbírálásához.

3. Az SME-rendszerbe való regisztrációnak feltétele-e, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon?

A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon. A belföldi és a Közösség más tagállamára vonatkozóan választott alanyi adómentesség között nincs közvetlen összefüggés. Ez azt is jelenti, hogy ha az adóalany átlépi a belföldi alanyi adómentesség (18 millió forintos) értékhatárát, de sem a másik tagállami árbevétele nem éri el az adott tagállamban irányadó értékhatárt, sem pedig az uniós árbevétele nem éri el 100 ezer eurónak megfelelő összeget, akkor csak a belföldi alanyi adómentességét veszíti el, a másik tagállamban – ha ott adómentességet választott – továbbra is alanyi adómentes minőségben járhat el. Ugyanez fordítva is igaz, hogy ha egy magyar adóalany átlépi ugyan az uniós (100 ezer eurós) értékhatárt, de a belföldi (18 millió forintos) értékhatárt nem, akkor a belföldtől eltérő más tagállamok mindegyikében elveszíti ugyan az alanyi adómentes jogállást, de belföldön továbbra is alkalmazhatja az alanyi adómentességet.

4. Hol lehet tájékozódni arról, hogy az egyes tagállamok esetében mik az alanyi adómentesség választásának feltételei?

Az SME-rendszerrel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán jelent meg részletes tájékoztató: Új lehetőség a kisvállalkozásoknak az uniós alanyi adómentesség, azaz az SME-rendszer – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu). Erről az oldalról (a Kapcsolódó anyagok között) több információ is elérhető. Ezek közül kiemelendő „A kisvállalkozásokra vonatkozó, határon átnyúló (alanyi) adómentesség 2025. január 1-jétől hatályos új szabályai” című összefoglaló anyag. Ezek a tájékoztatók elsősorban a magyar szabályokat tartalmazzák. Az egyes tagállami szabályokról az uniós SME-portálon találhatók információk, mely elérhető a NAV fenti oldaláról, illetve közvetlenül az alábbi linkre kattintva: VAT rules for small enterprises – SME scheme – European Commission (europa.eu). Ennek az oldalnak a „National VAT rules” menüpontja tagállamonkénti bontásban tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat.

5. A belföldi 18 milliós alanyi mentes értékhatárba beszámít-e a külföldi tagállamban alanyi mentes minőségben teljesített ügyletek ellenértéke?

A 2025. január 1-től hatályos szabályozás megkülönbözteti egymástól a tagállami árbevételt és az uniós árbevételt. Eszerint tagállami árbevétel: az adóalany által egy adott tagállamban teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel összhangban számított, adó nélküli összege. Uniós árbevétel pedig: az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel összhangban számított, adó nélküli összege. Az uniós árbevételnek a göngyölített, 100 ezer eurós értékhatár szempontjából van jelentősége. A belföldi értékhatár számításánál az Áfa tv. 188. §-át kell alkalmazni. E § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintos felső értékhatárt. Az Áfa tv. hivatkozott 2. § a) pontja pedig a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra utal. Ebből következően a belföldi alanyi adómentességi értékhatár számításánál csak a belföldön teljesült ügyletek ellenértékét kell figyelembe venni. A más tagállamban alanyi mentesként teljesített ügyletek ellenértéke csak az uniós értékhatár számításánál jöhetnek szóba.

6. Ha valaki nem választ másik tagállamban alanyi adómentességet vagy választ ugyan, de eléri a 100 ezer eurós határt, akkor neki hogyan kell a továbbiakban eljárnia?

Szükséges kiemelni, hogy az alanyi adómentesség választása egy lehetőség, amivel nem kötelező élni. Ha egy ügylet teljesítési helye egy másik közösségi tagállam, és az adóalany nem választott alanyi adómentességet az adott tagállamban, akkor ennek a tagállamnak a szabályai szerint kell eljárni, vagyis a számlát az ottani adókulcsoknak megfelelően kell kiállítani. Ugyanez az eljárás akkor, ha az adóalany választott ugyan alanyi adómentességet, de az uniós vagy az adott tagállami értékhatár átlépése miatt a továbbiakban nem alkalmazhatja azt. Az Áfa tv. 195/B. § (4) bekezdése alapján az adóalany 15 munkanapon belül tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, ha a tárgyévben göngyölített uniós árbevétele meghaladja a 100 000 eurót. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság az adott tagállam vonatkozásában érvényteleníti az alanyi adómentesség választása okán kiadott egyedi azonosítószámot.

7. Ha egy más tagállami adóalany Magyarországon alanyi adómentességet kíván választani, a belföldi, 18 millió forintos értékhatárt időarányosan kell-e figyelembe vennie?

Az Áfa tv. 189. §-a a belföldön letelepedett adóalanyok által belföldön alkalmazott alanyi adómentessége kapcsán azt mondja ki, hogy az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet, ilyen esetben pedig elegendő a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt (a tárgy naptári évben észszerűen várható bevételi értékhatárt) időarányosan teljesíteni. Az alanyi adómentességet Magyarországon az Áfa tv. XIII. fejezet 3. alcíme szerint választó, más tagállamban székhellyel/lakóhellyel rendelkező adóalanyokra azonban nem alkalmazható az Áfa tv. 189. §-a. Itt kell megemlíteni, hogy az alanyi adómentesség választásának határidejét a tárgyévet megelőző év utolsó napjában megjelölő 192. §-t sem kell ebben az esetben alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a más tagállamban székhellyel/lakóhellyel rendelkező adóalanyok év közben is választhatnak alanyi adómentességet Magyarországon, és nem csak akkor, ha év közben kezdik meg a tevékenységüket. Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség esetükben akkor választható (az uniós árbevételi értékhatárra vonatkozó feltétel teljesítése mellett), ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a felső értékhatárt, ami jelenleg 18 millió forint. Mivel a más tagállami adóalanyok belföldi alanyi adómentessége kapcsán nincs az értékhatár időarányos számítására vonatkozó szabály, így az arányosítás esetükben nem merül fel: év közbeni választás esetén is a 18 millió forintos határt vehetik figyelembe. Az értékhatár számítása során az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében meghatározott ügyletek esetükben is figyelmen kívül hagyandók. Fontos azonban kiemelni, hogy a belföldi értékhatár tárgyévi számítása során – a 188. § (3) bekezdés szerinti ügyleteken kívül – az adóalany által belföldön a tárgyévben teljesített valamennyi ügylet adó nélkül számított ellenértékét figyelembe kell venni, tehát azokat is, melyeket az adóalany még az alanyi adómentesség választását megelőzően, az általános szabályok szerint adózó adóalanyként belföldön teljesített.

8. A más tagállamban alanyi adómentességet választó adóalanynak minden naptári negyedévre vonatkozóan – a tárgy naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig – adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóságnak az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevételéről, és a Közösség más tagállamaiban teljesített tagállami árbevételéről tagállamonkénti bontásban. Az adatszolgáltatást milyen pénznemben kell megtenni és milyen átváltási árfolyamot kell alkalmazni?

Az Áfa tv. 195/C. § (1) bekezdése szerint a közösségi alanyi adómentesség választásáról szóló nyilatkozat megtételekor, továbbá a negyedéves vagy rendkívüli adatszolgáltatás során az összegeket euróban kell megadni. Az eurótól eltérő pénznemben számított tagállami és uniós árbevétel euróra történő átváltásához az adóalany az érintett naptári év első napján érvényes átváltási árfolyamot köteles alkalmazni. Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon kell elvégezni, vagy ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.

9. Hogyan alakul az adólevonási jog a beszerzések tekintetében, ha a magyar adóalany a Közösség másik tagállamában alanyi adómentesen értékesít?

Az Áfa tv. 121. § a) pontja szerint az adólevonási jog megilleti az adóalanyt akkor is, ha a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást olyan, külföldön teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, amely, ha azt belföldön teljesítené, adólevonásra jogosító ügyletnek minősülne. Az Áfa tv. 2025. január 1-től azonban e körben kivételként rögzíti, hogy az adóalany nem helyezheti levonásba azon ügyletek teljesítéséhez történő beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját, amelyet olyan másik tagállamban teljesített, ahol alanyi adómentességet választott. Azaz, ha az adóalany belföldön nem, de a Közösség egy másik tagállamában alanyi adómentességet választott, akkor az ezen másik tagállamban teljesített ügylethez beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásokat terhelő áfát nem helyezheti levonásba, annak ellenére sem, hogy ha ezt az ügyletet belföldön teljesítené, az adólevonásra jogosítaná.

dr. Funtek Zsolt
NAV