Őrizzük meg a Karácsony legendáját!
Ha véletlenül most csöppennék a Földre egy idegen bolygóról, nehéz volna nem észrevennem, hogy itt bizony valami nagy dolog készülődik.
Mindenfelé színpompás kirakatok, telis-tele árukkal, az éjszakába nappali fényt varázsoló színes lámpafüzérek, a vásári forgatagokban átható forralt bor és kürtőskalács illatfelhőben nyüzsgő emberek.
Persze mindezt nem tudom mire vélni, ugye most érkeztem a Földre, amíg valaki a fülembe nem súgja, hát közeleg a Karácsony te E.T. utánzat.
Mi az a Karácsony? Gondoltam utána nézek egy kicsit.
Aha, az emberek Krisztus születésének ünnepét nevezik Karácsonynak, szó volt még istállóról, jászolról, meg három királyról, akik szerény ajándékokat hoztak az újszülöttnek.
Nem volt szó fényfüzérekről, pompáról, pénzszórásról, de szó volt szeretetről, reményről, hitről, egy szebb és jobb világról.
Hát akkor az emberek, hogy jutottak idáig, kérdeztem magamtól? Vajon a mindent elfedő fények mögött megvan-e még a szeretet, a remény a hit, a vágy egy szebb és jobb világról?
Mert hiába ragyognak pompásan a karácsonyi fények, ha az emberek szívében nem lobban fel a szeretet fénye. Hiába a sok ajándék, a gazdagon terített ünnepi asztal, ha az azt körbeülők hétköznapjai nem boldogok, legfeljebb csak az ünnep pár napjára.
Azt tanácsolom az embereknek, hogy őrizzék meg a Karácsonyt olyannak, amilyen a legenda szerint volt. Szerény külsőség, de mérhetetlenül sok szeretet, vágyakozás, hit és remény egy szebb jövőben. Ha erre képesek lesznek, akkor talán a hétköznapokban is könnyebben lelnek rá a boldogságra.
Munkatársaim és a magam nevében, emlékezetes, békében, szeretetben, családi körben eltöltött, gondtalan és Boldog Karácsonyt Kívánok Önöknek!
Zelenák András
ügyvezető
