Haladunk a Falanszter felé?

A korban hozzám közelállók talán még emlékeznek arra, hogy a rendszerváltás előszeleként kaptunk egy új adózási rendszert, amely, bár újszerű volt, de világos, érthető, egyszerű, egy két floppylemezes “XT” számítógépen elketyegő programmal le lehetett könyvelni az egyéni vállalkozókat, és el lehetett készíteni az “53-as” szja bevallást.

Aztán ahogy teltek az évek, ezt az alapvetően egyszerű adózási rendszert addig “egyszerűsítették”, hogy megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy a számítástechnika fejlődése nem tud lépést tartani a hazai adózási jogszabályok egyszerűsítésével. És sajnos így is lett!

A sokéves kitartó egyszerűsítés eredményeképp létrejött egy olyan bonyolult “rendszer”, amelyet talán maguk az alkotók sem tudtak már átlátni, ettől aztán nem érezték magukat biztonságban, elkezdtek aggódni, ha mi sem értjük, mi lesz az adózókkal, könyvelőkkel, és a szoftverfejlesztőkkel, egyszóval pánikba estek.

Hirtelen ötlettől vezérelve, az az ötlet jutott eszükbe, hogy a továbbiakban a megoldást nem bízhatják a piaci szereplőkre, nekik kell ezt a maguk által teremtett nehéz helyzetet megoldani.

Nyilván, ez a gondolat vezérelhette a “Nemzeti számlázó program” megalkotását, amelyet persze csak az első lépésnek tekintettek. Függetlenül attól, hogy a kísérlet milyen eredménnyel zárult, abból nem tanulva, felröppentek a hírek a “Nemzeti könyvelőprogram” (a NAV fogja elkészíteni az áfa bevallást) és a “Nemzeti bérszámfejtő program” (így váltanák ki a 08-as adatszolgáltatást) megalkotásáról.

Nekem erről ez a régi anekdota jutott eszembe (ha valaki már ismeri, elnézését kérem):

Khon elmegy a jól menő zöldséges vállalkozást vezető Grünhöz, azzal, hogy van egy jó ötlete, arra alapozva szeretne indítani egy vállalkozást, erre kér kölcsön egymillió forintot.

Erre Grün azt mondja, szívesen adnék neked kölcsönt, de nem tehetem, mert van egy megállapodásom a bankokkal.

Milyen megállapodás? kérdezi Khon.

Hát olyan, hogy a bankok nem árulhatnak zöldséget, én pedig nem adhatok kölcsönt.

Nekünk, az ügyviteli munka különböző területén dolgozó vállalkozásoknak nincs ilyen megállapodásunk a NAV-val, ami persze nem jelenti azt, hogy a NAV nem készíthet ügyviteli szoftvereket, sőt, még azt sem, hogy azok használatára kötelezzen mindenkit, sőt még azt sem, hogy könyveljen, számfejtsen helyettünk.

De sajnos azt nem jelenti, hogy akár koncesszióban, helyettük beszedhetjük az adókat. Pedig milyen szép lenne, megfordulnának a szerepek. A NAV szoftvert készít, könyvel, számfejt, mi pedig kőkeményen ellenőrzünk és büntetjük őket, még az is lehet, hogy hatékonyabban szednénk be az adókat.

Arról is szólnak a híradások, hogy válaszlépésként az adócsalók is hamarosan megalakítják a “Nemzeti Adócsaló Egyesületet” (az adóhatóságok szerint mintegy tízmillió a potenciális tagok száma), amelyben a most külön tevékenykedő adócsalók tömörülnének. Tudják, az adócsaló sorsa is nehéz, mert soha nincs nyugta.
Attól tartok, hogy az adócsalók egyesülete lényegesen hamarabb létre fog jönni, mint a NAV az ötleteit megvalósítja, mert az előbbi piaci alapokon szerveződik.

Persze tudom én, hogy törekvések mögött az a szándék is meghúzódik, hogy minél több adat és minél gyorsabban kerüljön be egy központi adatbázisba, tehát a címben feltett kérdés megválaszolását Önökre bízom.

De most még a 2019. év közepén vagyunk, nincs okunk szomorúságra, hiszen egy sikeres könyvelési ciklust zártunk.

És június elsején, a “Könyvelők napján” örüljünk a közösen elvégzett jó munkának, élvezzük ki azt a pillanatnyi csendet és nyugalmat, amelyet az elmúlt hetek kemény munkájával kiérdemeltünk.

Lazítsunk, pihenjünk, amíg csak tehetjük, mert hamarosan újabb csapások várnak ránk. Nekünk a jogszabály dzsungelben kell eligazodnunk, hogy azok megfelelő időben megjelenjenek programjainkban, Önöket pedig zaklatni fogják ügyfeleik, és persze jönnek a soha véget nem érő határidők.

Engedjék meg, hogy munkatársaim és a magam nevében megköszönjem a bizalmukat, munkájukat, abban a reményben, hogy programjainkkal és ügyfélszolgálatunkkal talán egy kicsit hozzá tudtak tenni ahhoz, hogy feladataikat jó színvonalon és időben teljesíteni tudták.

Abban a reményben, hogy az általam felvázolt jövőkép sohasem fog valósággá válni, csak egy groteszk vízió marad, üdvözlettel:

Zelenák András
ügyvezető